Kuriózumok
A kuriózumok könyvtárunk féltett kincsei: korabeli, eredeti kiadványok, melyek különleges értéket képviselnek. Közel egy évszázad telt el, amióta ezek a könyvek, folyóiratok napvilágot láttak. A bemutatott dokumentumokat nemcsak intézményünkben vehetik kézbe a könyvtárlátogatók, de némelyik a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), illetve az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) oldalán el is olvasható.
Gyóni (Áchim) Géza: Lengyel mezőkön, tábortűz mellett
„A világháború egyetlen magyar költője Gyóni Géza. Ő adott hangot a magyar katonának, a magyar vitézségnek, a magyar erőnek.” (MEK)
A költő 1914 augusztusában vonult be a lengyelországi Przemyslbe. Ekkoriban az egyetlen kapaszkodót szerelme, Ella (verseiben „Őrangyal”) jelentette. Múzsájának írt levelei és versei tudósítottak az ostromokról, a magyar ezred viszontagságos életéről az erődben. Ezek a beszámolók több otthoni sajtóorgánumban is megjelentek, de írt a Tábori Újság számára is – az itt megjelenő versei, lelkesítő írásai népszerűvé tették Gyóni Gézát bajtársai körében is. Verskötete a przemysli várőrség magyar csapatainak lelkesítő olvasmánya volt hónapokon keresztül. Az egyetlen eredeti példány repülőgépen kikerült a várból, aminek nyomán az Országos Hadsegélyező Bizottság a verskötet iránt mutatkozó érdeklődésre való tekintettel magára vállalta a dokumentum kiadását. A verseskönyv 1915. április 11-én meg is jelent, melynek egy példánya könyvtárunk helytörténeti állományában is megtalálható.
Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza
A kötet szerzője, Balogh István, nemcsak Gyóni Géza egyik legjobb barátja volt a hadifogságban, hanem a költő „Mikese, relikviái hazamentője” (MEK). Balogh István naplója 1927-es, eredeti szerzői kiadás. Szolár Ferenc (1882-1963) irodalomtörténész, pedagógus hagyatékából került a könyvtár tulajdonába. A könyv különlegessége a címoldalon található lírai hangvételű dedikáció, melyet Szolár Ferenc feleségének, Gyóni Géza testvérének, Gizellának címzett:
„Gizimnek! Ezt a szomorú könyvet adom születésed napjára; Géza halála 10. évfordulójára készült; forgassuk sokáig együtt!
1927. III. 14.
Forró szerelemmel
Ferenckéd”
Gróf Vay Sándor munkái
Gróf Vay Sándor (eredeti néven Sarolta) legtermékenyebb írói időszaka 1900 és 1910 közé esik. A korabeli közönség hamar megkedvelte írásait, melyek a 18 – 19. századi társasági viszonyokat örökítették meg.
1909-ben az Országos Monográfia Társaság tíz kötetben adta ki munkáit.
I. A régi világból
II. Amikor még póstakocsin jártak
III. Lavotta szerelmei és egyéb elbeszélések
IV. A királyné poétája és más elbeszélések
V. Udvari dámák leveleiből és más elbeszélések
VI. Megfakult írások
VII. A palatinus-huszárok
VIII. Erzsébet királynénról és más krónikás följegyzések
IX. Elpusztult urak
X. Ősökről – unokáknak
Könyvtárunk helytörténeti állományát a Gróf Vay Sándor munkái című kiadvány hét kötete (I., III., IV., V., VII., VIII. és IX.) gyarapítja.
Dinnyés Lajos ex libris példányai
Könyvtárunk kuriózumai között megtalálhatók olyan dokumentumok is, melyek értékét tulajdonosa személye növeli. Ezek Dinnyés Lajos házi könyvtárának olyan kiadványai, melyek a hovatartozásukat dokumentáló könyvjeggyel (ex libris) vannak jelölve. Megtalálhatjuk közöttük Krúdy Gyula elbeszéléseit, Molnár Ferenc vígjátékát, Ibsen drámáját. Különleges jelentőséggel bír egy 1922-ben kiadott „Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről szóló kötet”.
Nyugat folyóirat
A 20. századi magyar irodalom és kultúra egyik legmeghatározóbb folyóirata 1908 és 1941 között jelent meg. Nemcsak a korszak irodalmi „termésének” nagy részét publikálta, hanem egyfajta szellemi fórumként is szolgált.
Könyvtárunk féltve őrzött dokumentuma a15. évfolyam 13-14. száma, mely 1922. július 1-jén jelent meg. Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Szabó Lőrinc publikációi mellett ennek a számnak a hasábjain kezdték meg Falu Tamás Nyolcvanas évek című regényének folytatásos közlését.